Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az egyetemi botanikus kertről

 

A Debreceni Egyetem Botanikus kertjéről

Ezt a kertet 1928-ban alapították, 1929-től a híres, tudós botanikus, Soó Rezső lett az igazgatója, és az emlékét ma is őrzi egy emlékmű a kertben. A kert növényeit az alapítók Magyarország egyes tájairól telepítették be. 1935-ben készítik el a sziklakertet. A kert igazgatói: 1952-től Dobos Lajos kertészmérnök, 1972-től Nemes Lajos a kaktuszok nagy szerelmese, neki köszönhető az Európa, sőt talán az sem túlzás, ha azt mondom, hogy világhírű kaktuszház létrehozása. 1996-tól Szabó Mária veszi át a kert irányítását, 2005-től pedig Papp László biológus irányítja. Jelenleg, amikor én a2014-es felvételeket készítettem, magánvállalkozásként működtetik.

A botanikus kertek és az arborétumok olyanok a növények számára, mint mondjuk a régészeknek a múzeum. Mint ahogy a múzeumok megőrzik, összegyűjtik a régi korok tárgyi emlékeit, úgy a botanikus kertek meg összegyűjtik és megőrzik a lágy- és a fás szárú növényeket. A botanikus kert ebben a mai, a környezet védelmével nem túlzottan sokat törődő világban olyan, mint egy „úszó sziget”, mely viszi magával, menti magával a veszélyeztetett növényeket, meg kellene az ilyen helyeket becsülnünk és az ifjúság figyelmét a jelenleginél jobban felkelteni irántuk! Itt a kertben gondoskodnak róla, hogy megfelelő feltételek között éljenek a növények, és ha szükséges pótolják a hiányokat. A növényeket itt is szaporítják és ez által lehetőség lesz arra, hogy a különböző országok és kontinensek botanikus kertjei cseréljék is a különleges növényfajaikat, bővítve ezzel is látványosságuk körét. Debrecenben különös hagyományai vannak a növénytannak. Ehhez a városhoz kapcsolódik Fazekas Mihály, a költő és sógora Diószegi Sámuel lelkész növénytani ténykedése, hiszen ők írták meg 1807-ben a Magyar füvészkönyvet, mely C. Linné rendszertana alapján rendszerezi a hazai növényeket, a kertben egy szobor tiszteleg emléküknek. Feltétlenül meg kell említeni ismét Soó Rezső nevét, aki 1929-1940-ig a debreceni egyetem növénytani tanszékét vezette, és így szakmai munkásságának lényeges része kötődik Debrecenhez.

A felvételeket-amelyek ebben a három összeállításban szerepelnek- 2008-ban és 2014-ben készítettem.  Az utóbbi két évben lényeges átalakulások kezdődtek a kertben, felújításokkal együtt, melyek hasznosak (útjelző táblák, tájékoztató, ismertető tablók). Azt hiszem mindezek ellenére egy igazán erős, az egyetem növénytani tanszéke által irányított rendezés, rendszerezés, áttekinthetőség és a fajok nevének könnyű ismertetése nagyon hasznára válna a kertnek. Így is szép, hasznos és értékes a kert. Kár, hogy a helyi gimnáziumok valahogy „távol tartják” tanulóikat az indokoltnál nagyobb mértékben a Botanikus kerttől! A növénytani, növényrendszertani tanórák jól lebonyolíthatóak lennének itt!

Mindezek mellett a pusztán érdeklődőknek pedig a növények szépsége és ismeretük bővítése adja a célt a látogatáshoz. „A virágok a lélekre hatnak” írta valamikor Goethe és ez így is van és arra biztatok mindenkit, hogy lelkizzen minél többet az ilyen helyeken!